L.A. Noire: Teszt

-Kiadó: Rockstar Games
-Fejlesztő: Team Bondi/ Rockstar
-Műfaj: Kaland, sandbox
-Platformok: PS3, X360, PC (bejelentve)
-Tesztelve: X360

A Rockstar csapata vitathatatlanul történelmet írt. Fennállásuk óta remek játékokat készítenek, legnagyobb húzócímük természetesen, a GTA sorozat. Hatalmas bejárható városok, szabad játékmenet, igazi kőkemény gengszter sztorik. A másik ilyen sorozatuk a Red Dead széria a Revolver és a Redemption. Ez is hasonló elemeket használ, csak az egész western környezetben van. Most egy Ausztrál fejlesztőcsapattal, a Team Bondi-val összefogva egy új játékot készítettek el amit már 2005(!)-ben bejelentettek. Hogy ez mennyire hasonlít a korábbi termékekhez, mindjárt kiderül.
1947, Los Angeles. A nevem Cole Phelps, nemrég tértem vissza a Japán hadszíntérről. Odaát szakaszvezető voltam, tisztként szereltem le. A fenébe, még kitüntetést is szereztem. Itthon viszont úgy tűnik ez nem jelent semmit. Akármit is tettem odaát a hazámért, itt mégis járőrként kell mindent újrakezdenem. Itt aszalódok a dög meleg Los Angeles-i éjszakában a társammal, a kék egyenruhában, a fekete-fehér járőrautóban. Hah, Los Angeles... filmsztárok, pénz és csillogás. Mindez egy cukormázas felszín. Talán úgy tűnik, hogy a város felvirágzását éli, valójában már most rothadásnak indult minden. Ez Los Angeles valódi arca, az éjszaka, mi vagyunk a fényforrás, ami egy kis ponton rá tud világítani milyen is valójában. Az elmélkedésemet megzavarja a diszpécser, egy helyszínt kell ellenőrizni. Kezdődhet a rutin, bekapcsolom a szirénát és beletaposok a gázpedálba, talán hamarosan meg tudom mutatni, mi rejtőzik bennem valójában.
A fenti szösszenetet, a játék ihlette és a történet alapszituációját vezettem fel, remélem tetszeni fog nektek. A játék története és hangulata példaértékű. Az egész szenzációsan van megírva, nem puszta krimi. Nem, ez ízig-vérig hamisítatlan noir sztori. Annak minden velejárójával, vannak korrupt zsaruk, összeesküvések, nyomozás, autós üldözés, végzet asszony(femme fatale), egy nem éppen széplelkű főhős. A zene és a szinkron egészen parádés és a színészi játék (igen az is van) is remek. Az egész játék hangulata magával ragadó, aki fogékony az ilyesmire az azonnal elveszik a játék első 5 percében. Persze ehhez kell egy olyan játékmenet is, ami ott tartja a játékost. A Team Bondi pedig nem vall szégyent itt sem.
Bár sokan jöttek azzal, hogy az L.A. Noire valójában csak egy újabb GTA, csak most a 40-es években és rendőr főhőssel. Való igaz vannak hasonlóságok, hatalmas bejárható város, gyűjtögethető tárgyak, de igazából a két játék közti párhuzam ezzel ki is merült. A GTA egy akció játék, rengeteget kell benne harcolni, lövöldözni, míg az L.A. Noire nagy részét kb. 85-90%-át a nyomozások teszik ki. A játékmenete sem annyira szabad, lehet ugyanúgy kóborolni, de nincs annyi mellékes benne. Helyette a fő mozgató rugó a nyomozás, hihetetlenül precíz és szórakoztató módon van megvalósítva. Én igazából ennek nagyon örültem, őszintén szólva az utóbbi időkben, eléggé megcsömörlöttem a nagy szabadságot és teret adó játékoktól.
A játékot öt nagy fejezetre lehet osztani, amiben 21 esetet kell megoldani. Először járőrözünk, majd átkerülünk a közlekedésiekhez, aztán jön a gyilkossági osztály. Majd az erkölcsrendészet és végül a gyújtogatási osztály. A 4 fő osztályon mindig más társunk lesz. Az első 4 eset a betanító szakasz, itt ismerjük meg a játék alapjait, remek oktató küldetésekkel. A küldetések mindig azzal indulnak, hogy az őrsön a felettesünk közli velünk és társunkkal az adott bűnesetet, kiautókázunk, eközben a két fickó legtöbbször beszélget egymással, az ügyről, magánéletr��l stb. Mikor kiérünk a helyszínre, jön a játék lényegi része, a nyomozás. Először össze kell gyűjteni a nyomokat és bizonyítékokat. Körbesétálunk a terepen, majd amikor olyan tárgyhoz érünk, ami megvizsgálható, azt a program hangjelzéssel és a kontroller rezgésével jelzi. Ha megtaláltunk minden felhasználható bizonyítékot, azt szintén egy dallammal jelzi a játék. Ezután jön a játék legjobb és legnehezebb része, a személyek kikérdezése.
 
Az interjúk megvalósítása is hihetetlen ötletes. Cole a bal kezében tartja a noteszét, a lap bal oldalán a kikérdezendő személy adatai. Jobb oldalon a kérdések, amiket úgy tudsz kiválasztani, hogy a ceruzával a kérdés mellé böksz. Ez után meghallgatod a személyt és el kell döntened, hogy igazat mond-e, kételkedünk benne vagy hazudik. Az első két esetben nincs lehetőségünk visszalépni, ha azokat használjuk és mégsem az a helyes megfejtés, bukjuk azt a kérdést és rosszabb pontozást kapunk az ügy végén, rosszabb esetben bukjuk az egész ügyet. Ha hazugsággal vádoljuk, akkor azt az összegyűjtött bizonyítékok alapján kell alátámasztani. A játékban van egy fejlődési rendszer is, 20 szinten keresztül fejlődhetünk. Amivel ruhákat nyithatunk meg, amik bónuszokat adnak. Illetve intuíciós pontokat kapunk, amiket felhasználhatunk a helyszíneken, az összes bizonyítékot megjeleníti a térképen. Az interjúkban pedig egy ilyen pont felhasználásával, elvehetünk egy válasz lehelőséget. Felmerülhet a kérdés, hogyan döntsük el, hogy az illető mit is mond. Nézd az arcát!
 
Nemhiába írtam le a cikk elején, hogy a játékot már 2005-ben bejelentették. A játék fejlesztési idejének nagy részét ugyanis, egy új grafikus motor kifejlesztésével töltötték. Aminek a lényege, hogy valódi színészekről készítettek felvételeket, az arcukról, mimikájukról és mozgásukról. Amit aztán átültettek a programba. Az eredmény pedig magáért beszél, a szereplők arca és mimikája félelmetesen élethű. A Motion Scan technika remek, bár ahogy hallottam igen költséges. A játék grafikája így nagyon szép, és részlet gazdag. A bizonyítékokon a feliratok mind kiolvashatóak, a ruhákon is a gombok és varrások mind remekül néznek ki. Maga a város is gyönyörű. Üröm az örömben viszont hogy az xbox-os verzióban, sokszor későn töltődnek be a textúrák és egy két helyen mintha elnagyoltak lennének bizonyos pontok. Volt egy rész, ahol az autó volánja mögött ült a szereplő, kívülről filmezték és a szélvédő kerete, csak egy elmosódott szürke csík volt. Ez elég sokat ront az összképen. Van hogy a képfrissítés is nagyon leesik, és beszaggat, szerencsére nem gyakran fordul elő. Egyébként az L.A. Noire eredetileg PS3 exkluzív volt és ez látszik is. A PS3 verzió szebb.
A játék egyébként hosszú, a mellékküldetésekkel és gyűjtögethető cuccokkal akár 30-40 órát is bele lehet ölni. A játékban 40 utcai eset, 95 gyűjthető autó, 13 újságcikk 50 filmtekercs és 30 híres helyszín a "gyűjtögetés" tárgya. Az utcai estek nagy része lövöldözéssel oldható meg, vagy autós üldözéssel. Ezek jók, kicsit felrázzák a feszült nyomozást. Viszont nem valami precíz. A harcrendszer kissé esetlen, nem olyan kiforrott, mint egy komolyabb akció játékban. Az autók irányítása sem az igazi. Olyan az egész mintha egy motorcsónakot vezetnénk. Alig tolom az analóg kart és a több tonnás jószág, már majdnem keresztben van az úttesten. Bizarr.
Mit is mondhatnék még, a játék remek. Vannak benne hibák, de elenyészőek a pozitívumokkal szemben. Imádtam a programot, az egész lehengerlően jó. Az egyik kedvenc játékom lett és számomra az idei év eddigi legjobb játéka.

Pozitívumok:
+ Végre valami új dolog
+ Hangulat, sztori, karakterek
+ A Motion Scan eszméletlen

Negatívumok:
- Gyenge harcrendszer, vicces az autók kezelése
- Egy-két grafikai anomália
Grafika: 4/5
Zene/Hang: 5/5
Játékélmény: 5/5
Össz érték: 95/100%