Rising Storm – Teszt

A Tripwire 2011-ben elkészítette a sokak által dicsőített Red Orchestra (ami mellesleg 2006-ban elnyerte a legjobb FPS díját az IGN.com oldalon) folytatását, ami az orosz és a német hadsereg dicső csatáit foglalja magában. A második részben megint csak ugyanezen hadszíntéren kell rostokolnunk, ami már Egyjátékos kampányt is tartalmaz (ez csak szimplán annyi, hogy a Többjátékos módban játszható pályákon gépi ellenfelek ellen is játszhatunk) és ezzel az új résszel egy kicsit nyitott az árkád stílus felé is, mivel több fajta játékstílus övezi a játékot. Természetesen ezek a játékmódok nem azt jelentik, hogy van benne Capture The Flag, vagy Team Deathmatch, hanem a nehézségi szintekben mutatkozik meg. A játékhoz 2012-ben érkezett a Steam Workshop támogatás, ami rengeteg új lehetőséget adott a játékosoknak, hogy jobbá tegyék a játékot, és 2012 harmadik negyed évében a játék elérte a GOTY (Game Of The Year) fázist is, majd egy pár hónappal később egy pálya csomag is érkezett. Na de most 2013-ban megérkezett a különálló kiegészítő a játékhoz, ami már egy új hadszíntérre kalauzolja el a játékosokat.

Mivel a kiegészítőhöz nem érkezett Egyjátékos kampány, ezért maga a történetről nem lehet beszélni, mivel nincs is miről. Talán ami megemlíthető, hogy a pályák a Csendes Óceánon levő frontot foglalják magukba. Név szerint a Guadalcanali csatát, az Iwo Jima-n történt csatát, a Peleliu-i csatát és a Saipan-on történt csatát idézi fel, és ezt elég autentikusan is tették meg.

A játék grafikája nem változott, még mindig az Unreal Engine 3 hajtja a játékot, és ezt részletekben gazdagon teszi is meg. Elég sok pályán észrevehető, hogy a DLC készítői nem cicomáztak a tereptárgyak lerakásával (kivéve Iwo Jima-n), ugyanis az erdő mélyén levő kis falucska között a sok bokor közepette kirohanó japánokat igen csak nehéz megfogni az amerikaiaknak, mivel a japánokon fellelhető némi álcázás is, és ettől iszonyatosan hangulatossá tud válni az egész. Maga a fegyverek textúrája, a ruházat, és minden más gondosan kidolgozott lett, szóval egy rossz szót nem lehet mondani a játékra. Talán annyi, hogy előfordult olyan, hogy amikor leássa a japán a gránátját, akkor a másik ember csak annyit lát, hogy áll és egyszer csak a földben van a gránátja. De természetesen ez javítva lesz a későbbiekben.

Játékmenetben semmit nem változott az alap játék óta, és akik ezeket a játékstílusokat kedvelték, azok itt is fogják ezt kedvelni. A játékstílusukat megemlítve maradt a régi. Ezek: az Action, ami tulajdonképp egy fajta árkád stílus, a Classic, amiben az összes fejlesztést megkapják a játékosok és a Red Orchestra első részének feelingjét ezzel is egy kicsit visszahozza, a Realism, ami a hardcore játékmódnak fogható fel, ugyanis amerre mozgatja az egeret a játékos, arra mozog a fegyver, ezen felül nem látjuk, hogy a többi játékos kit ölt meg (a halál üzeneteknél), csak azt látni, hogy saját magunk kit öltünk meg, és hogy minket ki ölt meg. Játékmódokat tekintve négy fajta van a játékban: Territory (amiben különböző pontokat kell megvédeni, és az erősítéstől függ, hogy mennyiszer éledhetünk újra), Countdown (ez nagyjából ugyanolyan, mint a Territory, csak itt egy életünk van, viszont újjá éledhetünk, ha a csapat elfoglal egy pontot), Firefight (ez leginkább a Team Deathmatch-re hasonlít) és a Többjátékos kampány, ami csak az alap játékban érhető el, mivel a Rising Storm-nak nincs kampány módja. A fegyverekről is lehetne írni sok mindent, mivel erre is nagyon óvatosan figyeltek a készítők, és némi újítással is szolgáltak, mivel a japánok képesek a saját gránátjukat a földbe ásni, ami taposó aknaként funkciónál, mellesleg egy kardot is kaptak, amivel ha sprintelés közben a másodlagos tüzelési módot letartva nyomják, akkor egy csatakiáltással kísérve az ellenséget képesek megfélemlíteni, amitől pontatlanul fognak célozni. Továbbá hordozható aknavetőt is kaptak, ami megint csak egy halálos fegyverként róható fel. Viszont ezt kompenzálva az amerikaiak fegyvertára is bővült, ugyanis két nagy újítást fedezhettek fel a játékosok, mivel helyet kapott egy lángszórós beosztás, és egy Trench Gun-al (ami tulajdonképp a sörétes puska lenne) felszerelt utásszal is írthatjuk az ellenséget. A hang effektek külön dícséretet érdemelnek, mivel az összes fegyver a való életben levő hangjával szólal meg, így még hangulatosabb lett a játék. Helyt kapott egy ún. natív szinkronhangok opció is, ami tulajdonképpen annyi, hogy ha japánokkal vagyunk, akkor japánul fognak mindent mondani, és természetesen ha amerikaiakkal vagyunk, akkor angolul fogjuk hallani a dolgokat. Ha ez az opció nincs bekapcsolva, akkor mindkét oldalon angolul halljuk a csata kiálltásokat, ami nem biztos, hogy még hangulatosabbá tenné a játékot.

Valószínűleg a játék igen csak hosszú életű lesz, mivel az alap játékot is elég sokáig játszották. A statisztikák szerint a mostani játékos létszám 5 ezer főre tehető, ami egy közepes létszámra tehető. Feltehetőleg sok javítás fog érkezni a játékhoz, mert mint minden eddigi játékhoz, az első nap már érkezik valamilyen fajta javító csomag, ami megint csak annak a jele, hogy odafigyelnek a játékosokra. A játékot 14 euróért meglehet venni Steam-en, és Rising Storm mellé a leendő vásárlók megkapják az alap játék Multiplayer részét is.

Összesítve kiváló lett a kiegészítő, és ez egy remek példa arra, hogy fel lehet éleszteni a játékokat, és még jobbá tenni, így egy rossz szót se lehet szólni a játékról. Talán annyi negatívum van, hogy elég kevés pályával indult útnak, viszont mivel van Steam Workshop támogatottsága, nagy valószínűséggel állítható, hogy rövid határidőn belül új pályák fognak megjelenni a Rising Stormhoz.